Figyelj! Meg fogsz lepődni.
A légzés egyik legfontosabb feladata, hogy egyensúlyban tartsa a szervezet oxigén igényét és a termelődő szén-dioxid eltávolítását.
Az optimális „mély” légzés lényege az, hogy a belélegzett levegő eljusson a tüdő alsó szakaszába. Ha csak felszínesen lélegzünk a mellkasba, akkor nem jut elegendő oxigén a tüdő alsó részébe. Ezért a gázcsere hatástalanná válik:
– kevesebb oxigén jut a vérbe,
– a vér oxigéntelítettsége enyhén vagy súlyosabb esetben jelentősebben csökkenhet,
– a szervezet kompenzálni próbál gyorsabb légzéssel vagy emelkedett pulzussal.
Következmény:
– fejfájás
– álmosság
– csökkenhet a fizikai teljesítmény
– hamarabb jelentkezik kifáradás
– romolhat a koncentráció
– súlyosabb esetben zavartság
– panghat a váladék
– könnyebben kialakulhat tüdőgyulladás, különösen legyengült vagy idős embereknél.
Viszont az alhasi légzéssel a tüdő alsó részébe is megfelelő mennyiségű oxigént tudunk juttatni. És a gázcsere máris tökéletes.
Könnyen lehet, hogy a fáradékonyságodnak vagy dekoncentráltságodnak csupán az a kiváltó oka, hogy nem jól lélegzel.
A rekeszizom minden légzésnél fel-le, illetve oldalirányban mozog. A rekeszizom minden légvételnél „átmasszírozza” a belső szerveket (máj, gyomor, belek). Minél fejlettebb a légzés, annál intenzívebb a belső szervek stimulációja és az emésztés nagymértékben javul. Különösen fontos ez például a menopauza idején, amikor az anyagcserénk egyébként is lelassul. A légzésünkkel egyszerűen és ingyen tudunk ezen a tüneten segíteni.
A nyirokrendszer is nagymértékben függ a rekeszizom mozgásától. A hasüreg szervei folyamatosan termelnek salakanyagokat, amelyeket a nyirokrendszernek kell eltávolítania. A nyirokfolyadéknak nincs saját pumpája. Ezért a nyirok áramlása nagyrészt az izmok – különösen a rekeszizom – munkájától függ. Tehát a szervezet méregtelenítésében is nagy szerepet játszik a légzés.
És hogyan segíti a szív- és érrendszert?
Amikor belégzéskor a rekeszizom összehúzódik, lefelé ereszkedik és kifelé tágul, csökkenti a nyomást a mellkasban és a hasüregben is. A két üreg közötti nyomáskülönbség pumpáló hatást gyakorol a vénákra, így könnyebben jut vissza a vér a szívbe. Rekeszizom-mozgás nélkül a szívnek jóval keményebben kellene dolgoznia ugyanezért a keringési hatásért.
A légzésterápiában ezt a légzési módot használjuk a transzállapotban, amikor a tudatalattival és az idegrendszerben ragadt traumákkal dolgozunk.
Javaslom, hogy tanuld meg a rekeszizom légzést, ha eddig még nem tetted, mert már ezzel is nagyon sokat teszel magadért.
Kérlek feküdj le.
- Az egyik kezed tedd a köldöködre, a másikat a mellkasodra.
- Szívd be a levegőt mélyen a hasadba az orrodon keresztül.
- Érezned kell, ahogy a hasad emelkedik. Olyan ez, mintha a tenyeredbe lélegeznél. Azt kell érezned, hogy a hasad jobban emelkedik, mint a mellkasod.
- A levegő kb. 80 %-a menjen a hasadba és 20 %- a mellkasodba.
Csinálj pár légzést, míg ráérzel. Ha pedig már jól megy, akkor figyelj arra, hogy minél inkább automatikussá váljon ez a légzés a mindennapokban is.
