Ez a két folyamat – a légzés és a menstruáció – mélyen összekapcsolódik.
Új dolgok csak akkor jöhetnek, ha a régieknek helyet adunk, és „kiürítjük” őket.
A menstruáció sokkal több, mint vérzés: ez egy olyan időszak, amikor az intuíció felerősödhet, és a hormonális változások intenzíven zajlanak a szervezetben.
A légzésminták és a menstruációs ciklus kölcsönösen hatnak egymásra, és a légzéstechnika eszközként használható a menstruáció mellékhatásainak kezelésére.
A tünetek összességének – hangulatingadozás, mellfeszülés, levertség – hátterében hormonális egyensúlyzavar áll: az ösztrogén és a progeszteron aránya felborul.
A progeszteron hormon hatással van a légzésre. A magasabb progeszteron szint fokozott légzést okoz, és emiatt több szén-dioxid távozik a szervezetből. Az ovuláció utáni egy hétben a szén-dioxid-szint a legalacsonyabb értéket éri el. Ez a csökkenés hozzájárulhat a tüneteihez, mivel az alacsony szén-dioxid-szint rontja a szövetek oxigénellátását.
A nem megfelelő légzési szokások hozzájárulhatnak a menstruáció során jelentkező alapvető problémákhoz, például:
– Koncentrációs nehézségek: Az agy és az idegrendszer a szervezet oxigénfelhasználásának kb. 20%-át igényli. Ha a légzés akadályozott, és a szervezet nem jut elég oxigénhez, az agyműködés lassul, és a koncentráció romlik.
– Menstruációs fájdalom és migrén: A szén-dioxid tágítja és ellazítja a simaizmokat, beleértve a méhet is. Ha a szén-dioxid-szint alacsony, a méh görcsösebbé válhat. A sekély légzés miatt ráadásul a mellkasi, nyaki és vállizmok túlterhelődnek, ami hátfájást és fejfájást is okozhat.
A légzőgyakorlatok előnyei
A tudatos, összekapcsolt légzés segít csökkenteni a szorongást, javítja az alvást, mérsékli az ingerlékenységet.
A légzés segíthet:
– Fájdalomcsillapításban: A mély légzés pszichológiai és élettani szinten is oldja a fájdalomélményt.
– Izomfeszültség oldásában: A mély hasi légzés fokozza a nitrogén-monoxid termelést, ellazítja a medencét és a kötőszöveteket.
– Idegrendszeri nyugtatásban: A hosszabb kilégzések aktiválják a paraszimpatikus idegrendszert, ami a test nyugalmi állapota.
A helyes, lassú és tudatos légzés a menopauza és a posztmenopauza idején több módon is támogathatja a női szervezetet. Nem szünteti meg a hormonális változásokat, de segíthet az idegrendszer és a stresszreakció szabályozásában.
Hogyan segíthet?
– Hőhullámok és kipirulás esetén: a lassú, nyugodt légzés csökkentheti a stresszreakciót, amely egyes nőknél fokozhatja a hőhullámok intenzitását.
– Stressz és szorongás: a hosszabb kilégzés elősegítheti a paraszimpatikus („nyugalmi”) idegrendszeri aktivitást.
– Alvás: lefekvés előtt a lassú légzés segíthet csökkenteni a testi-lelki feszültséget.
– Szívdobogás érzésnél: ha azt stressz vagy szorongás kíséri, a nyugodt légzés enyhítheti a feszültségérzetet.
– Medencefenék és testtartás: a rekeszizom és a medencefenék együtt mozog a légzéssel, ezért a jó légzésminta támogathatja a testtudatot és a medencefenék megfelelő működését.
